A következő hetekben mindenki több időt fog otthon tölteni a szokásosnál, önként tesszük ezt? Nem, egy globálisan terjedő vírus kényszerít rá minket, elgondolkodtató külső kényszer nélkül elérnénk-e valaha ilyen mértékű változást a fogyasztási szokásainkban. Nincs az a gazdaságpolitikai intézkedés vagy klímaváltozási program, ami ilyen mértékű hatást érne el az emberek életében egyik pillanatról a másikra csak egy egészségügyi vészhelyzet.

Mivel mindennapos fogyasztásunkban korlátoznak újra magunkra vagyunk utalva, hogy előállítsuk a számunkra fontos dolgokat. A jelenlegi kényszer pihenő komoly változást indíthat el az életünkben és a gazdaságban is hosszabb távon.

Nézzünk néhány egyszerű gyakorlati példát. Ha nem szeretnél friss pékáruért boltba menni,mert ott sok emberrel találkozhatsz, keress egy egyszerű kenyér receptet és süsd meg magadnak. Nézz körbe a lakásba, mi az, amit meg tudsz javítani de már régóta halogatod. Készíts szörpöt, vagy varrj vászontáskát,amit később majd naponta használhatsz és emlékeztetni fog,hogy képes vagy saját magad is értéket teremteni.Ha eddig nem volt időd kipróbálni a zöldség termesztést ültess néhány gyorsan növő magot zsázsát/mustárt/retket és egy héten belül már a saját magadnak termelt mikrozöldet eheted. 

Lehet,hogy a fent említett példák apróságnak tűnnek és úgy látod ez nem elég de ilyen kis lépések indítják el az embert a változás útján, hogy más szemmel nézzük a mindennapi igényeinkre. Vajon tényleg meg kell vennem az adott terméket,vagy meg tudom termelni/csinálni magamnak is?

Mindegy milyen területen kezdjük de a saját magunk által előállított javak,nemcsak a szükségletünket elégítik ki, hanem az önbecsülésünket a saját magunkba vetett bizalmat is erősítik. Az elégedettség érzett sokkal tovább tart,hiszen lassabb folyamat valamit előállítani,mint megvásárolni és az értelmes tevékenységgel töltött időtől hasznosnak, végső soron pedig boldognak fogjuk érezni magunkat.

Lehet,hogy a következő hetekben egy új világ tárul ki elénk és a fenntarthatatlan fogyasztói szokásainkat átértékelve kis termelő egységként kezdünk saját magunkra gondolni.

Mi fán terem a borsó? És az eper? A rovarok is megszállhatnak 'hotelben', nemcsak az emberek. A fürjekkel is lehet ám barátkozni! Miért ne dobjuk az almacsutkát a kukába? Mire jó a kerítés azon kívül, hogy ne a szomszéd kertjébe menjünk be véletlenül? Hogyan öntözzük a paradicsomot úgy, hogy sok víz maradjon a többi növényünknek?

Ilyen, és más hasonló kérdéseket járunk majd körbe péntek délelőttönként azokkal az óvodásokkal,akik szívesen eltöltenek egy órát ebben a zuglói kertben, miközben maguk is kipróbálhatják, hogyan kell a hagymát bedugni a földbe, vagy hogy milyen rengeteg sokféle mag létezik a világon, amiből mind-mind másféle növény nő.

A foglalkozásokat Bőhm Judit (gyakorló kertész, klinikai szakpszichológus) tartja.

Programtartó : Bőhm Judit

Férjemmel és két gyermekemmel Budapesten élek. 15 évig dolgoztam pszichológusként gyerekekkel, és közben rájöttem, hogy nekem a kertben a helyem. 5 évig vezettem iskolakertet egy szakképző iskolában, jelenleg Tahitótfalun dolgozom egy biokertben. Ma, amikor az ember eléggé eltávolodott a földtől, ahonnan az élelme származik, szerintem fontos, hogy a gyerekek belekóstoljanak ebbe a világba.

A Capsul Farm célja, hogy mindenki megtalálhassa a hozzá legközelebb álló gazdálkodási, kertészkedési formát. Ehhez keresünk együttműködő partnereket, akik a saját tapasztalatiakat átadva bevezetik a résztvevőket az általuk képviselt termelési rendszerbe. Minden esemény gyakorlattal egybekötött, így válik könnyedén megvalósíthatóvá az otthoni környezetben.

Idei első vendégelőadónk a Kertkaland szerzőjeként ismert Dóra Melinda Tünde. A könyv minden kertimádó polcán megtalálható és a balkon kerttől az egész családot ellátó veteményesig minden élethelyzetre alkalmazható! Stílusa rendkívül közvetlen és a laikusok számára is érthető, élvezetes olvasmány. Melinda eredeti szakmája újságíró, a növények és a természet iránti lelkesedéből kezdett a kertészkedésbe. Az ő története jó példa arra, hogy kellő elszántsággal és kíváncsisággal bármelyikünk lehet gyakorló kertész.

Rendkívül boldogok vagyunk, hogy személyesen jön el hozzánk, hogy az általa kikísérletezett veteményes rendszert bemutassa. Reméljük ez egy hosszú együttműködés kezdete és arra sarkalja majd a többi tapasztalt kertészt, hogy a gazdaságaikban alkalmazott módszereket széles körben elérhetővé tegyék a lelkes hobbi kertészek számára is.

Budapesti agglomerációban nőttem fel kertes házban. A kertünk igazi vadregényes miliő volt, hatalmas fenyőkkel, virágos kerttel, veteményessel, a növények szeretetét innen is hozom. A hétköznapokban közgazdászként dolgozom, de a természet és a környezettudatosság mindig is nagyon fontos számomra. Így nem véletlen, hogy már az egyetemen is környezetgazdaságtant tanultam és emellett aktívan túráztam, barlangásztam. Ugyan ezeket most is űzöm, de egy ideje erősödő föld és termesztés iránti vágyam is hajt. Szeretném látni a két kezem munkájának eredményét. Jelenleg a városi teraszomon fűszernövényeket, paprikát és paradicsomot nevelgetek. Sőt tavaly szerencsém volt önkéntesként pár hónapot Portugáliában is tölteni egy szőlőültetvényen. Itt belekóstolhattam a szőlő-, füge-, olíva-, narancstermesztés szépségeibe. Hazatérve egyértelmű volt, hogy még több figyelmet szeretnék a városi gazdálkodási lehetőségekre fordítani, ekkor találkoztam a Capsul Farm-al. Izgatottan várom, hogy mi mindent fogunk idén közösen megvalósítani. Bízom benne, hogy lelkesedésünkkel másokat is a „zöld-útra” tudunk terelni.

A Capsul Farm december első napján tartotta 2019-es év utolsó workshopját, beltéri növénytermesztés témában. A tél szelesen-csípősen toppant be, így jól esett a Graphisoft Parkban lévő REAL School tanterméből szemlélni a tájat, miközben olyan beltéri növénytermesztési módokkal ismerkedtünk, mint a mikrozöldek, a zsákos gomba termesztés vagy az üvegházi/fóliás termelés körébe tartozó hidropónia. 

A workshop résztvevői között voltak lelkes hobbi kertészek, és olyanok is, akik munkájuk során tervezik kamatoztatni a tanultakat, azon gondolkozva, hogy miképp lehet minél inkább helyi, szezonális alapanyagokra támaszkodni egy kis étteremben vagy akár egy zero waste boltban. 

A fenti beltéri kertészkedési formák közül a mikrozöldek hozták lázba leginkább a megjelenteket, és nem csak azért, mert a tananyagot meg lehetett kóstolni. A mikrozöldek nem csak finomak, de nagyon szép látványt is nyújtanak, arról nem is beszélve, hogy sokkal koncentráltabban tartalmaznak számunkra hasznos tápanyagokat, mint a kifejlett egyedek. Persze, méretüknél fogva, 3-10 cm-re nőnek zöldségfajtától függően, nem főzhetünk belőlük ebédet, viszont olyan friss zöld kiegészítői lehetnek az étkezésünknek, amik a testünk mellett bizonyára a lelkünket is táplálják. 

A mikrozöldek termesztése abban tér el a csíráztatástól, hogy a víz mellett valamilyen tápközegre (pl. kókusz- vagy kenderrost) és fényre (természetes vagy mesterséges) is szükségünk lesz. A mikrozöld növénykéinkről hosszabban (5-21 nap) kell gondoskodnunk, de cserében a csíráknál jóval hosszabb a szedhetőségük, hetekig szüretelhetünk róluk. Csíráztatásra alkalmas bio magokból egész kis mikrozöldséges kertet alakíthatunk ki, akár a lakásunkban is. Több mint 30 féle mikrozöldet nevelhetünk, a fűszernövények mellett többek között apró bab, borsó, retek, mustár és brokkoli növénykéket is termeszthetünk. 

Ha kipróbálnád, szerezd be a Mikrozöld ültető készletet a Capsul Farmnál. Jó kertészkedést!

Az utolsó napsugarakat kihasználva a novemberi Capsul Farm workshopot állandó helyszínünkön, Zugló Rákos patak közeli részén tartottuk. A téli növénytermesztés fortélyai közül, a komposzt fűtéses magaságyás készítéssel foglalkoztunk ezen a késő őszi napon. A komposzt fűtéses magaságyás fólia alatt, megfelelően temperált hőmérsékletet biztosít a téli levélzöldségek számára, és így több hónappal is kitolhatjuk kedvenc levélzöldségeink vegetációs időszakát. A workshopra érkezőket napsütés és a magaságyás előre elkészített kerete várta. A lasagna-ágyásunk elkészítéséhez a kertben fellelhető szerves anyagokat használtuk. Az alsó réteget az elvadult homoktövis bokor adta, aminek megmetszésével mindenkinek jót tettünk. Ezt követte a levágott fű, majd a kert lehullott leveleinek rétege. A felső, csirketrágyával dúsított termőföld réteg beöntözése után, kijelöltük a hideg tűrő levélzöldségek helyét. A téli levélzöldségek (madársaláta, spenót, Ázsia saláta) mellett egy-egy sor dughagyma és fokhagyma is került az ágyásba.

Megmértük a frissen elkészült magaságyásunk hőmérsékletét, ami 11C volt. Abban reménykedünk, hogy a követező hetekben, ahogy a komposztálás folyamata beindul, ez emelkedni fog, egyre ideálisabb csírázási környezetet biztosítva a veteménynek. A komposzt fűtés hatékonyságát természetesen fokozzák majd a fóliasátorba beállított 120 literes vízzel töltött hordók és a fóliavázra felkerülő fólia.

Az enyhe november lehetővé tette, hogy szabad földbe is ültethessünk. Egy sor csicsóka került a kerítés mellé, ami a nyáron majd üde színfoltja lesz a kertnek sárga virágaival. A madarakról sem feledkeztünk meg, etetőket és odút helyeztünk ki nekik a kertbe, hogy segítsük az áttelelésüket.

Fertődön nőttem fel, az Eszterházy kastélyparkban álló családi házban, ami nemcsak az erdővel határos, hanem a szüleim akkori munkahelyével is, ami egy gyümölcs- és dísznövénytermesztő kutató intézet volt. A családi házhoz tartozott kert is, ahol mi gyerekként mérsékelt lelkesedéssel tevékenykedtünk. A kertben főleg gyümölcsfák voltak és fekete ribiszke, ami az apukám fő nemesítési területe.

Innen nézve furcsa, hogy sem én, sem a testvéreim nem kertészeti területen tanultunk tovább. Mindannyian a társadalomtudományok iránt vonzódtunk akkor jobban.

Budapesten élve, egyre jobban kezdett hiányozni a kert, amit úgy kompenzáltam, hogy elkezdtem önkéntesen gondozni a társasház közös kertjét: az északi fekvésű belsőkertben egy kis mentaültetvényt nevelgetek, és igyekszem visszaverni a mindent elborító borostyán támadásait. A Capsul Farmban ehhez képest egy olyan formálódó városi mintagazdaságot találtam meg, ahol a kert közösséget teremt, tapasztalati tanulást nyújt és nem utolsósorban napsütést. Érzem, hogy a most következő tavasz más lesz mint a többi, mert a tavaszra való várakozás egyben a vegetációs időszakra való készülés is lesz.

Salamon Szilvi vagyok a Capsul Farm alapítója,lelkes városi kertész, eredeti szakmám szerint környezetmérnök.
Legtöbbet velem találkozhattatok az elmúlt években, én szoktam tartani a workshopokat és velem leveleztek a különböző online felületeken.

Eleinte kíváncsiságból, kísérletező kedvből próbáltam ki a különböző zöldségek-gyümölcsök termesztését otthonomba. A gyorsan növő kis helyigényű mikrozöldekkel kezdtem és meg sem álltam a veteményeskertig, a gombatermesztésbe is belekóstoltam az évek során.

Minden új tapasztalattal egyre szilárdabbá vált az a meggyőződésem, hogy városlakók számára is megtapasztalható a kistermelői lét, annak minden örömével és kihívásával együtt. A saját termesztésű zöldségek által rájöttem milyen az évszakok íze és a szezonalitás is sokkal kézzel foghatóbb lett.

Ettől nem lettem önellátó de számomra szemléletváltó hatású a haszonnövények termesztése és logikus választás a dísznövényekkel szemben, melyekkel ugyanannyi a teendő de nem lehet őket hasznosítani.

A Capsul Farmmal szeretném a városi kertészkedés iránt érdeklődőknek megmutatni,mennyi lehetőségük van,hogy finom egészséges és vegyszermentes élelmiszert termeljenek maguknak. A workshopokon alkalma nyílik mindenkinek,hogy megtalálja a számára legoptimálisabb termesztési módszert és az ehhez társuló növényeket.

Az utóbbi időben egy városi mintagazdaság létrehozásán dolgozom,amely a természetközeli fenntartható gazdálkodás lehetőségeit mutatja be, ehhez elengedhetetlen egy jó csapat így következő hetekben Nórit is Jucit a Capsul Farm további tagjait mutatom majd be nektek!